Eljött az idő újra megnézni mi maradt meg az iskolakörözésből. A reptéren egy kicsit még várni kellett, mert a repülőgép biztosítása éppen lejárt, és az új kötvény visszaigazolását még várni kellett. Egyébként a Gödöllői baleset miatt (két kis repülő ütközött össze) ez a repülőtér is kapott ellenőrzést.

Amíg a biztosítást vártuk egy kicsit dolgoztam, majd előkerült a régi oktatóm is (külföldről jött haza). Vele váltottam pár mondatot

Miután előkerült a biztosítás visszaigazolási papír elindultunk repülni. De a hangár előtt előkerült előkerül újra a régi oktató, illetve a lerepült dolgokat időket kezdtük gyorsan összeszedni. Kiderült, hogy én már repültem 30 önálló iskolakört és bevallom én egyikre sem emlékszem – még szerencse, hogy van blog ahol meg tudtam nézni, hogy tényleg nem volt említésre méltó. Milyen érdekes a memória.

Na a 20 perces közjáték után elkezdtünk iskola körözni. Hát nem olyan mint a Cessna. Itt már a hosszú falon meg kell kezdeni a súlyedést, hogy időben leszálljunk. Tekintve hogy a gép lassan emelkedik, lényegében fel emelkedünk 1300 lábra majd nem sokkal később le is süllyedünk. A gép nagyon sokáig siklik, de 100 km/h sebességnél lényegében leesik a gép. Így a 110 km/h besiklást 120 km/h emeltük, hogy legyen egy kis kilebegtetés, de ez sem valami sok. Ami fura, hogy alsószárnyas a gép, ezért a földhöz képesti magasságot szokni kell. A másik fura dolog, hogy a repülőtér mellett van egy kis erdősáv, de kb 15 fokkal eltér a pálya iránytól, de elsőre olyan minta, azt kellene követni. Egyébként semmi extra ez is olyan mint az eddigiek, kell újra csinálni belőle párat, hogy normálisan menjen a dolog.

Az egyedüli érdemleges, hogy félidőben volt egy kis kötelékrepülés egy másik géppel ami nagyon jól nézett ki – persze nem én vezettem. A közös forduló, irányváltás és egymásra figyelés a repülés egy másik aspektusát mutatta.

Ezután még még volt 2-3 iskolakör aztán vége. Most már kezd korán sötétedni. Most megint 4 – 5 nap szünet aztán újra fojtatódik a repülés.